További

A csokoládéról

A csokoládé indián nevéhez, a xocolatlhoz (ejtsd sokolatl) hasonló hangzású névként került a világ legtöbb nyelvébe, így a magyarba is. 

Története 

Amerikában már az aztékok is itták a csokoládét. Amikor 1519-ben a spanyolok a mai Mexikó területére értek, Montezuma xocolatl-la kínálta Cortezt. A fűszeres ital alapanyagai kakaó, víz, fahéj, ánizs, chili és kukoricaliszt voltak. Az európaiak cukorral és vaníliával ízesítették a kakaót. 
1569-ben V. Piusz pápa a xocolatl-t olyan kellemetlennek találta, hogy az ital fogyasztását nem tekintette a böjt megszegésének. 
A XVII. század elején a Mexikóban élő spanyolok a szolgáikkal csokoládét vitettek a templomba, mert a hosszú misék alatt frissítőkre volt szükségük. 
A forró csokoládét az 1600-as években kezdték inni Európában. II. Károly uralkodása idején (1660-85) vált divatos itallá Angliában, az első csokoládét is kínáló londoni vendégő, a Chocolate House 1657-ben nyílt meg. 
1687-ben a Francia Akadémia tudományos alapon meghatározta az optimális csokoládéreceptet. 
Az első angol csokoládégyár Bristolban épült 1728-ban. 
A holland C.J. van Houten 1828-ban feltalált kakaósajtológépe nagyban javította a csokoládéital minőségét: a készülék segítségével a kakaóbabból sikerült kivonni a nehezen emészthető zsíranyag egy részét. 
A szilárd csokoládét 1842-ben kezdte árulni a Fry csokoládégyár, mely később a ma is létező Cadbury cégbe olvadt. 
A svájci Nestlé fivérek 1876-ban készítettek először tejcsokoládé-szeletet. 
Rodolphe Lindt berni csokoládégyárában a termékek minőségének javítása érdekében új eljárásokat vezettek be. Módosította a csokoládégyártásnál használt alapanyagokat és a főzési időket. 1880-ben felfedezte a ma az élelmiszeriparban kenőgyúrásnak (konsolásnak) nevezett csokoládéfinomítást, illetve a lágy fondant csokoládét.

Hogyan készül? 

A csokoládé kakaótermékekből (kakaómassza, kakaóvaj, esetleg kakaópor) és cukorból készül, legalább 35% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó-szárazanyag. 
A nyers kakaót először fermentálják, "rothasztják", majd 140-150 C fokon pörkölik. A kakaóbab héja megbarnul, törékennyé válik. A magot megszabadítják ettől a héjtól, és addig őrlik, amíg folyékony masszát nem kapnak (az anyag a pörkölés és az őrlés miatt cseppfolyósodó zsírtól válik folyékonnyá). A masszát kisajtolják, végül előáll a zsíros kakaóvaj és a kakaópor. 
Az étcsokoládé úgy készül, hogy a folyékony masszához cukrot és újabb kakaóvajat kevernek. A tejcsoki kakaómasszájához csak sűrített tejet adnak. 

Hatása 

Egy kaliforniai kutatócsoport nemrégiben megállapította, hogy a csokoládé egy anandamid nevű lipidet is tartalmaz, és ez a lipid ugyanazokra az agyi receptorokra hathat, mint a marihuána. 
A csokoládé teobromin és koffein tartalma serkentőleg hat. Csokievéskor (egyes kutatók szerint már illatának megérzésekor is) agyunkban egy belső opioid peptid, béta-endorfin szabadul fel. Ez az ún. boldogság hormon. 
A csokoládé emeli a szerotonin szintet. A szerotonin az agyban nagyon fontos ingerületátvivő, hiánya felelős depresszió és pánikbetegség létrejöttért, agresszivitásért. 
A csoki jutalmazó hatású, ezt az érzést már gyermekkorban hozzákapcsoljuk a csokievéshez, mivel általában valamilyen jó viselkedésért kapjuk. 
A csokoládét afrodiziákumként (szerelmi serkentő) is számon tartják, bár a legújabb kutatások kimutatták, hogy ehhez olyan mennyiségű csokit kellene elfogyasztani, ami lehetetlen (kb. 4000 szelet). 
A csokoládé újabb hasznosítása a test- és arcpakolás. Kisimítja a bőrt, ásványi anyagokkal tölti fel. Különböző anyagokkal dúsítják, így célzottan teljes kezelést, vitamin pótlást stb. tudnak elérni. 

A csokoládé előnyös hatásait csak akkor tudjuk kiaknázni, ha jó minőségű csokit vásárolunk. 
Természetesen fontos betartani a táplálkozástudományi ajánlásokat, amelyek nemcsak a minőségre, de a mennyiségre is vonatkoznak. Havonta 3 tábla keserű csokoládé az ajánlott mennyiség, amit lehetőleg főétkezések után fogyasszunk. A túlzott csokoládé fogyasztás növeli az elhízás veszélyét. Kis mennyiségben, étkezés befejező fogásaként a csokoládé a helyes táplálkozás részét képezi, színesíti étrendünket. 

Források: Házipatika.com, KFKI.hu, Dietetikamindenkinek.hu, wikipedia.hu